Þýðing óskast

Vilja-dal

1. vers:

Ott élt a lidérc az erdők rejtekén,
Meglátta egy jámbor, egy ifjú legény,
Csak nézte, csak nézte és úgy megörül,
És lángokat érez a szíve körül.
Megdidergett, láz veré,
Már lelke a rossz szellemé,
Sóvárgón sóhajtott a lány felé:

Vilja, ó vilja, te szép és csodás,
Légy az enyém, soha el ne bocsáss.
Üdvözít csókod vagy sírba temet,
Néked adom éltemet.
Vilja, ó vilja, te szép és csodás,
Légy az enyém, soha el ne bocsáss.
Üdvözít csókod vagy sírba temet,
Néked adom éltemet.

2. vers:

Így szólt a lidérc: a tiéd leszek én,
S ölelte mohón, lobogón a legényt.
A földi leányoknak csókja fagyos,
Lidércnek e csókja forró, zamatos.
Megdidergett, láz veré,
Már lelke a rossz szellemé,
És végsőt sóhajtott a lány felé:

Vilja, ó vilja, te szép és csodás,
Légy az enyém, soha el ne bocsáss.
Üdvözít csókod vagy sírba temet,
Néked adom éltemet.
Vilja, ó vilja, te szép és csodás,
Légy az enyém, soha el ne bocsáss.
Üdvözít csókod vagy sírba temet,
Néked adom éltemet.
Néked adom éltemet!

31. 10. 2010

Ekki hef ég hugmynd um á hvaða tungumáli ég fann þennan texta fyrst en í kvöld fékk ég þetta laga á heilann aftur og nú fann ég textann bæði á þýsku og ensku. Ætli það endi ekki með því að ég finni hann á íslensku líka.

VILJA-LIED
Es lebt' eine Vilja, ein Waldmägdelein,
Ein Jäger erschaut' sie im Felsenge Stein!
Dem Burschen, dem wurde so eigen zu Sinn,
Er schaute and schaut' auf das Waldmägdlein hin.
Und ein nie gekannter Schauer faßt
den jungen Jägersmann;
Sehnsuchtsvoll fing er still zu seufzen an:

Vilja, o Vilja, du Waldmägdelein,
Faß' mich und laß mich dein Trautliebster sein.
Vilja, o Vilja, was tust du mir an?
Bang fleht ein liebkranker Mann!

Das Waldmägdlein streckte die Hand nach ihm aus
Und zog ihn hinein in ihr felsiges Haus;
Dem Burschen die Sinne vergangen fast sind,
So liebt und so küßt gar kein irdisches Kind.
Als sie sich dann sattgeküßt verschwand
sie zu derselben Frist!
Einmal noch hat der Arme sie gegrüßt:

Vilja, o Vilja, du Waldmägdelein,
Faß' mich und laß mich dein Trautliebster sein.
Vilja, o Vilja, was tust du mir an?
Bang fleht ein liebkranker Mann!

Ég slysaðist til að henda honum inn í Google þýðingar og sumt er of fallegt til að láta Gogg frænda misþyrma því. Ég var fljót að slökkva á honum.  

Og enska þýðingin. (án ábyrgðar, hún er eftir nafnlausan þýðanda) 
SONG OF THE VILJA
Translation: Anonymous

There once lived a Vilja, a forest maid;
a hunter espied her 'midst the rocky crags!
A strange feeling overcame the youth,
He looked in trepidation at the forest maid.
And a quite unknown agitation seized
the young huntsman;
He began to sigh, softly and with yearning.

Vilja, o Vilja, you forest maid,
Embrace me, and let me be your truest love.
Vilja, o Vilja, what do you do to me?
A lovesick man longingly implores you!

The forest maid stretched out her hand to him
And drew him into her stony home;
The youth all but lost his senses,
No earthly child loved and kissed in that way.
When the kisses had sated her,
she all at once vanished!
The hapless boy bid her greeting once more:

Vilja, o Vilja, you forest maid,
Embrace me, and let me be your truest love.
Vilja, o Vilja, what do you do to me?
A lovesick man longingly implores you!